Tudod, ki használ ma AI-t a cégedben?
A kollégáid tudják.

Mi az árnyék-AI?

Árnyék-AI az, amikor a munkatársak a saját döntésükből használnak mesterséges intelligenciát a munkájukhoz, anélkül hogy a cég tudna róla.

Nem titkolózás, nem szabályszegés. Egyszerűen arról van szó, hogy valaki talált egy eszközt, ami gyorsabbá teszi a munkáját, aztán elkezdte használni. Ahogy annak idején mindenki a saját telefonján olvasta a céges levelet, jóval azelőtt, hogy erről bárki döntött volna.

A gond nem a szándékkal van. A gond az, hogy a cégnek fogalma sincs róla, milyen eszközbe milyen adat megy ma be.

Miért érdemes ezzel foglalkozni?

Négy hétköznapi helyzet, mind ismerős lehet.

Az eddigi mérések szerint a válaszadók fele jóváhagyás nélkül használ AI-t munkára.

1. Az ajánlat. A kolléga bemásolja az ügyfél teljes ajánlatkérését egy nyilvános chatbotba, hogy gyorsabban legyen kész a válasz. Benne van az ügyfél neve, a mennyiség, ráadásul az az ár is, amit neki adtunk.
2. Az önéletrajz. A HR-es beilleszti a jelentkező önéletrajzát, hogy összefoglalót kapjon róla. Egy másik cég adatbázisába kerül egy olyan ember személyes adata, aki erről nem tud.
3. A szerződés. Valaki feltölti a partneri szerződés szövegét, hogy elmagyaráztassa magának egy pontját. A szerződésben ott a titoktartási kikötés, ott a saját árazásunk is.
4. A levél, amit senki nem olvasott át. A gép megírja az ügyfélnek szóló választ, az pedig kimegy úgy, hogy ember nem nézte át. A hiba nem akkor derül ki, amikor megtörténik, hanem amikor az ügyfél visszakérdez.

Egyik helyzetben sem csinál senki rosszat szándékosan. Mind a négy azért történik meg, mert nincs kimondva, mi a szabály, illetve mert nem kérdezte meg senki, ki mit használ.

Mit tudsz meg belőle, amit ma nem tudsz?

Ma két dolgot tudsz a cégedről. Az egyik, hogy AI-t valószínűleg használnak. A másik, hogy nem tudod, kik, illetve mire.

A mérés ezt a két mondatot cseréli le számokra.

Nem a saját becslésedet kapod vissza, hanem azt, amit a kollégáid maguk mondanak. Ez a különbség számít a legtöbbet: egy vezetőségi ülésen a saját feltételezéseddel lehet vitatkozni, a csapat válaszaival nem.

Arra is jó, hogy elinduljon a beszélgetés. A legtöbb helyen ma azért nem szól senki arról, mit használ, mert nem volt hol elmondania.

Mit tartalmaz a lelet?

Nyolc kérdésre válaszoltok, nyolc dolgot fogsz látni. Mindegyik összesített szám, egyetlen ember válasza sem azonosítható.

1. Hányan használnak ma AI-t a munkájukhoz. Arányban, a beérkezett válaszokhoz mérve.
2. Milyen eszközök vannak ma használatban. Nevesítve, amit a kollégák megadtak.
3. Milyen munkákra megy ma AI. Például levélírás, összefoglalás, fordítás, kódolás, attól függően, mit jelöltek meg.
4. Milyen típusú adat kerül ma a gépbe. Ez a lelet legfontosabb sora.
5. Hányan használják úgy, hogy nem szóltak róla senkinek. Ez maga az árnyék, ez a szám adja a mérés nevét.
6. Hány ponton ér ügyfélhez gépi eredmény. Azok a helyek, ahol a kifelé menő anyagba AI dolgozott bele.
7. Van-e a cégnél ismert szabály erre, hányan tudnak róla. Gyakran kiderül, hogy a szabály létezik, csak nem jutott el mindenkihez.
8. Hányan kaptak képzést arról, mit szabad beírni egy ilyen eszközbe.

Csapat-mérésnél a lelet az ötödik válasznál készül el. Önértékelésnél azonnal, a saját kitöltésedből.

Hol keletkezik jogi kérdés?

Nem vagyunk ügyvédek, jogi tanácsot nem adunk. Azt viszont meg tudjuk mutatni, hol vannak azok a pontok, ahol egy cégnél kérdés keletkezik. Négy ilyen van.

1. Személyes adat. Ha egy ügyfél, egy jelentkező vagy egy munkatárs adata kerül be egy külső eszközbe, akkor kérdés, hogy hova került, meddig marad ott, illetve ki fér hozzá.
2. Üzleti titok. Ha árazás, szerződéses feltétel vagy fejlesztés alatt álló anyag kerül be, akkor kérdés, mit vállaltunk erről a partnereink felé.
3. Tájékoztatási kötelezettség. Ha az ügyfél géppel beszél, vagy géppel készült anyagot kap, akkor kérdés, mit kell erről tudnia.
4. Felelősség a gépi eredményért. Ha a kifelé menő anyagot gép írta, akkor kérdés, ki nézte át, illetve ki vállalja érte a felelősséget.

Ezekre a kérdésekre a válasz cégenként más. Az első lépés mind a négynél ugyanaz: tudni kell, hol állunk ma. Ez a mérés pontosan ezt adja meg.

A lelet a vezetőt helyzetbe hozza, nem vádolja. A cél a helyzetkép, nem bizonyítékgyűjtés a saját csapat ellen.

A kollégáid válasza nem azonosítható

Ez nem ígéret, hanem a mérés működése.

A munkatársak egymástól függetlenül töltenek ki. Te összesített számokat látsz, nem neveket. Egyetlen kolléga válaszát sem mutatjuk meg külön, semmilyen nézetben.

Egy megnevezett eszköz vagy egy cél csak akkor kerül külön sorba a leletben, ha legalább ketten jelölték. Egy ember válasza egy ember.

Ez a szigorúság a te érdeked is. Névtelenség nélkül a válaszok arról szólnának, mit illik mondani, nem arról, mi történik.

Mennyi időbe kerül?

Neked fél perc. Megadod a cég nevét, illetve azt, hogy hány embert érint a mérés. Kapsz egy linket. Ennyi a te dolgod, csapat-mérésnél kérdőívet nem töltesz ki.

Egy kollégádnak két perc. Nyolc kérdés, név nélkül, telefonon is kitölthető.

A link körbeküldése a te lépésed. Javasoljuk, hogy egy mondat kísérje: nem ellenőrzésről van szó, hanem arról, hogy kiderüljön, mivel érdemes segíteni.